SUP szörf Portugáliában

Dóra 4 éve evez, két éve pedig már komolyan űzi ezt a sportot, ez volt a második versenyszezonja. A folyamatos fejlődés jegyében egyre keskenyebb felfújható deszkákon evezett, végül pedig merev SUP-ra váltott. Nem csak nyáron, hanem télen is gyűjti a kilométereket, ezt persze biztonságos formában, szárazruhában teszi. Most egy SUP szörf táborban vett részt, hogy még több tapasztalatot gyűjtsön.

Honnan jött az ötlet, hogy kipróbáld a SUP szörfös változatát?

Nem sok erősségem van SUP-osként (talán a kitartásom az egyik, a másik, hogy tudok egyenesen haladni 😀 ), gyengeségem annál több. Ebből az egyik, hogy nincs vizisport hátterem, emiatt az egész helyzet, hogy izeg-mozog alattam a deszka, új az idegrendszeremnek. Ezt az élményt szerettem volna természetesebbé tenni, és ennek a felnagyított verziója, hogy 3-4 méteres hullámokon tettem mindezt.

Hogy választottad ki a helyszínt?

Nem helyszínt választottam, hanem oktatót. Már tavaly kinéztem a Nika Paddle Surf Camp-et (https://www.nikapaddlesurfcamp.com/), ami az egyetlen állandó edzőtábor Európában. Leo sok éve versenyez SUP-ban, komoly nemzetközi eredményekkel és szörfösként is profi. Évek óta él a családjával Portugáliában, Peniche-ben, ami a szörfösök egyik európai Mekkája. Ismeri a helyszínt, az ottani óceánt, körülményeket, és sportolóként is eredményes, hiteles.

Milyen segítséget kaptál az oktatóktól?

Leo és Claudio reggeltől estig velünk voltak. 9 körül jöttek értünk a deszkákkal felszerelt kisbusszal, elindultunk partot választani. Tudták, hol milyen hullámok és szél lesz, de mindig több helyszínt megnéztünk (spot check), és az alapján döntöttek. Lepakolás, átöltözés (a 4mm neoprént tíz perces macera le- és felvenni, így volt, hogy abban mentünk inkább ebédelni). Lecuccoltunk a partra, bemelegítés, eligazítás, aztán irány a víz. Egyikőjük a partról fotózott és videózott végig (hogy legyen mit elemezni utána), a másikójuk velünk volt és figyelt, tanított mindenkit egyénileg. Ebédszünet (gyors melegszendvics), aztán újra a vízen. Délután vissza a szállásra, forró zuhany (a nap fénypontja, mivel fűtés arrafelé nincs a házakban), utána nyújtás vagy jóga, és videós elemzés, majd legtöbbször közös vacsora.

Mi a legnagyobb különbség a síkvízi és a hullámok közötti SUP-ozás között biztonsági szempontból? (leash, mellény)

A leash nélkülözhetetlen – az első percben elvinnék a hullámok a deszkát vagy örökre, vagy jobb esetben ki a partra. Van, hogy szándékosan le kell ugrani a deszkáról és ellökni magunktól – amikor tarajos hullám jön, lehetetlen a deszkán maradni vagy abba kapaszkodni (megpróbáltam, kitépte a kezemből). Nagy a kockázat, hogy a deszkát felkapja a hullám és a szörfös fején landol – és ha épp az egyik szkeggel, az okozhat gondokat. Ezért a legjobb ellökni, lebukni a hullám alá, és amikor a lábadon érzed a rántást (elég nagyot), akkor biztos lehetsz abban, hogy már elvitte a deszkát a hullám, fel lehet jönni a víz alól. Mindig arcot és fejet védve lehet csak felszínre jönni, mert akár a saját cucc, akár másé épp arra repülhet.

Mellény nincs, de a 4mm neoprén kb. ugyanazt a felhajtó erőt kifejti. A lapátra, szkegekre érdemes vigyázni, volt, hogy az edzőtáborban 2 nap alatt 3 evező tört ketté, egy szkeg meg kitört. Több méter távolságot kell tartani egymástól a parttal párhuzamosan – a partra merőlegesen pedig nem szabad egymás előtt / mögött evezni, mert a szörfösök is rakásolhatóak, mint a konferenciaszékek, ha jön egy nagyobb hullám.

Ide tartozik még, amit sok hobbi SUP-os (itthon és külföldön is sajnos) nem tesz meg automatikusan: az időjárás ellenőrzése előre és közvetlenül vízreszállás előtt is.

Hogyan érezted magad napról-napra?

Az első nap az itthoni hajnali kelés és 5 órás utazás után egy laza egyórás edzés fért bele délután, fehér vizen (partközeli, kisebb hullámok), ami garantált sikerélmény kezdőknek is. Második nap reggel egy másik partszakaszon jött a meglepetés – maga alá nyomott egy hullám, miközben a deszkám a fejemen koppant, a leash mindkét lábam köré tekeredett, ráadásul ez azon a szakaszon, ahol a víztömeg felső része nagy erővel kifelé tol, az alsó része húzódik vissza, emiatt elkezdett körbe pörgetni, azt sem tudtam, merre van a fent és lent. Perceknek tűnt, mire levegőhöz jutottam, utána a partra kijutni is küzdelem volt (a hideg vízben ennyi birkózás épp elég a kimerüléshez) – kellett 20 perc, mire újra lábra tudtam állni. Az a nap és a másnap is a küzdésről és túlélésről szólt leginkább, az óceán és én főszereplésével. Negyedik nap erős volt a szél, ami rontja a hullámok minőségét, ezért elmentünk versenydeszkákkal Európa 2. legnagyobb természetes tengeri lagúnájába. Örültem, hogy végre nem én leszek a legbénább (a többiek inkább a tengeri SUP-ozáshoz szoktak, versenydeszkához nem). Az ottani fogalmak szerinti sík víz inkább hullámos volt, és ami megint újdonság volt, az ár-apály jelenség. Épp apály volt, azaz a víz nagy energiával áramlott kifelé az óceánba – volt, aki túl közel ment a torkolathoz, és alig tudott visszaevezni. Kicsit visszafelé evezve már bírható volt a sodrás, versenyeztünk, fordulókat gyakoroltunk, 2021-es deszkákat is kipróbálhattunk.

Az utolsó 2 nap maratonira sikerült, 10-től délután 4-5-ig vízen voltunk. Valahogy sikerült átbillennem, és elmúlt minden félelmem. Megtanultam, hogyan lehet legkönnyebben átjutni a tarajos hullámokon, így nem merültem ki attól, hogy a partról kijussak nyugodtabb vizekre. Megbarátkoztunk, azt hiszem. Sikerült akkor már a hullámok kiválasztására, az elindulásra, a technikára figyelnem.

• 

• 

• 

Mik azok a tapasztalatok, amelyeket itthon fel tudsz használni a tanultakból?

A bátorságot biztosan, nekem ez a legnagyobb hozadék. Szabadabb mozgást a deszkán. A hullámok ismeretét (bár az itthoni hullámok természete nagyon más). Kitartást. És hogy hogyan tudok még inkább a lapátra támaszkodni (átvitt és közvetlen értelemben is).

Mit tanácsolsz azoknak, akik szeretnék kipróbálni a SUP szörfözést?

A fokozatosságot. Ha valaki hozzám hasonlóan legfeljebb a Földközi-tengeren strandolt eddig, akkor fogják érni meglepetések. Ami szerintem fontos előfeltétel: stabil SUP tudás, egyensúlyérzék, megbízható úszástudás, erőnlét. A hullámokra is fel lehet valamennyire készülni, én nyáron többször is elmentem a Palatinus Strandra, ahol a hullám-medencében profi szörf-oktatóval lehet az alapokat megtanulni (https://www.facebook.com/palasurf). Ősszel pedig a SUP Bázison tanultam a deszkán mozgást, fordulókat Didától és Gyuritól. A legkönnyebben elérhető felkészülés a balance board – napi 5 perc ‘billegés’ otthon csodákat művel.

A másik fontos szempont a biztonság – másodpercek alatt történhet baj, egy átlagos napon 2-4 méteres hullámokra kell számítani, a víz hideg (nyáron 18, novemberben 14 fok). Aki még nem volt az óceánban (mint pl. én sem), annak sokkoló lehet a hullámok ereje, a kontrollálhatatlan helyzetek, és ha valaki bepánikol, nem biztos, hogy kitalál a felszínre. Vagy elég, ha úgy kólint fejbe a deszka, hogy elveszíted az eszméleted. Ezért gyakorlott szörfösök sem járnak ki a vízre egyedül, kezdőként pedig elengedhetetlen az oktató állandó és közeli jelenléte.

Mikor tervezel visszamenni?

Hazaérve először csak pihenni vágytam 🙂 Öt nap után viszont már a tervezésnél tartottam (pedig a kékfoltjaim még nem is múltak el). Elsődleges célként nem is az, hogy akkor végre megtanuljam az oldalsó haladást, fordulást, hanem hogy évente 1-2 alkalommal, tavasszal és ősszel be tudjak iktatni egy mérsékelt klímán fekvő edzőtábort. Szóval a jövő tavasz a legközelebbi cél!

Mindez mennyire elérhető?

7 nap edzés és oktatás kis csoportban, teljes felszerelés (többféle deszka, lapát, neoprén, stb.), fuvarok és 7 éjszaka szállás (saját szoba egy közös apartmanban: egyszerű, de tiszta): 800 euró. Fapados repjegy odaa-vissza: 50e Ft (nagy bőrönddel). Étkezés: kb. mint itthon (a napi menü úgyis kávé, péksüti, melegszendvics, hamburger volt, nem a gasztronómia volt fókuszban).

A képek a szerző és a Nika Paddle Surf Camp tulajdonát képezik.