Vámosi-Nagy Nóra- SUP Portré

Végre, végre, megszületett az első SUP portré interjú SUP dog témakörben!

Vámosi-Nagy Nórával beszélgettem, a Programok Hatlábon megálmodójával. Nóra izgalamasabbnál izgalmasabb programokat, kirándulásokat szervez gazdiknak és kutyusaiknak. Nyáron pedig mi is lehetne a legjobb kaland? Kutyával SUP-ozni!

Olvass tovább és tudd meg a szakértői tippjeit!

Hogyan találkoztál először a SUP-pal, mint sporttal?

Legelőször Texasban, 2012-ben próbálgattam egy merev deszkával. Másfél évig éltem, dolgoztam kint, ott is kutyáztam. A meghívóm egy ranch-on lakott, neki volt egy merev deszkája. Ott eveztem először. Akkor még nem is tetszett meg annyira. Talán azért, mert pici tavak voltak, néhány evezőcsapás és már fordulhattam is, vagy, mert a két kutyám túl nehéz volt a deszkán, nem tudom.

Itthon aztán a kutya-fizioterapeuta barátnőm szerette volna nagyon kipróbálni. Jó ötletnek tűnt az öregedő kutyámmal egy olyan közös program, ahol ő már annyira nincs fizikailag terhelve. Mert ugye nálam a kutya fontos szempont, szeretem, ha vihetem magammal. Régebben úsztattam is olykor, ma már az is sok a gerincének. Az is mellette szólt, hogy szinte bárhol űzhető, kötetlenül.

Hogyan érdemes elkezdeni kutyával evezni? Hogyan szoktassuk a kutyát sup-ra?

Nem árt, ha a kutyának van némi alapképzettsége: ül, fekszik, és főleg a marad. Mondjuk, egy kistestű kutya mozoghat a deszkán, nem zavaró, de minél nagyobb egy kutya, annál fontosabb, hogy szófogadó legyen.

Alapvetően vannak „SUP-ra született” kutyák. Érdekes módon pont azok, akik nem szeretnek úszni, azok jobban elvannak a deszkán, könnyebb velük menni. Kiállnak titanikosan előre és nézelődnek, imádják, hogy olyan helyekre jutnak el, ahova eddig nem. Akik nagyon úsznának és félpercenként be akarnak ugrani, minden kacsát meg akarnak nézni közelről, azokkal egy fokkal nehezebb.

Ami még nehéz szokott lenni, ha egy kutya nagyon fél az imbolygó felülettől. Azzal szoktam kezdeni, hogy amíg a kutya nem magabiztos, addig a gazdi ne álljon föl, csak üljön, vagy maximum térdeljen. Gazdától is függ, hogy mennyire laza, vagány, mennyire könnyen áll fel. Általában a nagyon érzékeny, félős kutyákkal lehet nehezen, illetve a nagyon ösztön fűtött, menni akaró kutyákkal. Attól függően kell előre felkészülni, hogy melyik eset áll fenn.

Más a felkészülés, az egyiknél inkább szoktatjuk a kutyát az egész helyzethez, oldjuk a félelmet, a másiknál meg inkább azt tanulja meg a kutya, hogy csak akkor lehet menni, ha megengedem. Nem akkor szállunk föl, meg le, amikor neki tetszik.

A gazdik nagyjából sejtik, hogy mi várható, attól függően, hogy milyen a kutyájuk. Az a kutya, aki könnyen megijed, ha valami eldől, nem szeret annyira kocsiban se utazni, és igyekszik minden bizonytalan felületet messziről elkerülni, az esélyesen itt is kicsit tartani fog az elején. Volt egy gazdi, aki mielőtt jött volna evezni, hintaágyba ültette a kutyát, hogy a kutya szokja azt, hogy mozog alatta a talaj.

Én mindig ajánlom, hogy a félős kutyákkal érdemes minél több ilyen helyzetet megugrani, nagyon növeli az önbizalmát, ha megtanulja kezelni, rájön, hogy nem kell félni.

Helyesen bevezetve ez a közös élmény nagyban erősíti a gazdával való kapcsolatot is. És nagyon egészséges nekik is mozgás szempontból, mert a mélyizmokat, ugyanúgy ahogy nekünk, nekik is megmozgatja.

Az a típusú kutya, aki nagyon menni akar, ott szoktam javasolni, hogy hagyják picit úszni, hadd menjen. A gazdi pedig evezhet közben. Általában nagyon félnek, hogy mi lesz. A deszkával sokkal gyorsabbak vagyunk, mint úszva. A kutyának ez egy új élmény, hogy ő úszik és én meg ott bírom hagyni. Viszonylag hamar kapcsolnak, hogy hoppá, hát ez így nem lesz jó. Ezután elkezd úszni utánad ezerrel. Ezzel elég jól ki lehet őket annyira fárasztani az első 5-10 percben, hogy utána már nyugisabban elfekszenek. Nagyon hamar megtanulják mi a rend, leginkább olyan ez is nekik, mint amikor kocsival visszük őket valahova, csak közelebb vannak az izgi dolgok.

2-3 órás túrákra szoktunk menni, egy-egy szünettel általában, a 90%-nak már az első alkalom is simán megy. A virgoncabb kutyákat hagyjuk, hogy ússzanak többet. Ott az a kellemetlen, amikor visszaveszed a deszkára és ő megrázza magát és csurom vizes leszel.

Első kutyás evezéshez, mi az a három tipp, amire azt mondod, hogy kezdőként érdemes figyelni?

Sok mindentől függ, de az egyik, hogy legyen a kutyának egy alap helyben maradása. Azaz akkor száll fel és le a deszkára, amikor én azt mondom. Ezt akár még szárazon is lehet gyakorolni.

Legyen kellően nagy, széles a deszka, kényelmesen elférjen rajta a kutya is (egy normál, all around deszka teljesen jó- a szerk.) Mozgó felülethez nem árt szoktatni a kutyát, tesztelni még evezős előtt, hogy mit szól hozzá. A szeles időt érdemes elkerülni az elején és az óvatosabb gazdák inkább csoportban, szakmai segítséggel vágjanak neki.

Akik már régóta SUP-olnak gyakrabban kapnak kedvet kutyás evezéshez, vagy a kutyások kapnak inkább kedvet a supozáshoz?

Az én benyomásom az, hogy a kutyások örülnek, hogy végre van megint valami olyan sport, hobbi, lehetőség, ahol lehet menni a kutyával. Nyilván én a kutyás világból jövök elsősorban.

Nem minden SUP-os viszi evezni a kutyáját egyébként. Ez attól is függ, ki hogy tartja a kutyát. Van, akinek nincs annyira megnevelve a kutyája. Van, aki annyira komolyan evez, edzés jelleggel, hogy a kutya útban lenne. Én is voltam egyszer egy evezéstechnikai workshopon, ahol tanultunk mindenféle technikákat, viszont annak a negyedét sem tudom megcsinálni a kutyával. Nem tudok pozíciókat váltogatni. Eleve nem tudok ott állni, ahol rendesen állnom kellene és evezésnél figyelnem kell, hogy a kutyát ne verjem fejbe. Az én kutyám 35 kiló.

Kulcsfontosságú, hogy mekkora a kutya. Ha valaki nagy kutyával evez, ott a kutya egyet mozdul és akár be is borít. Akinek kicsi kutyája van, azok fel-le mászkálhatnak, nem hat ki nagyon az egyensúlyra. Egy nagy kutyát nehezebb kisegíteni is a vízből, meg könnyebben be is borít.

Vannak, akik a deszkájukat is féltik. Azért sem hagyjuk, hogy a kutya ugráljon a deszkáról, mert ahogy elrugaszkodik, megkarcolja a deszkát és a gazda alól kirúgja a deszkát. Általában vagy megtanítjuk őket vidramód becsúszni a deszkáról, vagy inkább kikötünk és onnan lehet pancsolgatni.

Milyen tapasztalatod vannak azzal kapcsolatban, hogy kutyás supozáshoz mi az a deszka típus, ami jó?

Nyilván minél nagyobb a kutya, annál szélesebb, stabilabb deszka legyen. Kezdőnek amúgy sem érdemes szerintem a legdrágábbat megvenni, ugyanez a SUP-ra is igaz, mint egy biciklinél sem egy profival kezd az ember.

Lehet már egyébként kapni kifejezetten kutyás evezésre deszkákat. Illetve vannak már ilyen kiegészítők, amit rá lehet tenni a deszkára, hogy ne sérüljön a sup. Én a nagy, kezdő Decathlonos túradeszkákkal dolgozom, az kezdőknek nagyon jó stabil. Most akarok majd venni egy újabbat magamnak, egy gyorsabbat. Egy Balaton átevezésnél már megéreztem a különbséget, de a kutyás evezés önmagában nem a tempóról szól.

Itthon milyen lehetőségek vannak kutyával evezni? Gondolok itt strandokra, illetve korlátozásokra.

Ez jó kérdés. Magyarországon egyébként hivatalosan egy csomó helyen nem is lehet a kutyának fürdeni. Most már az utóbbi egy-két évben elkezdtek kutyás strandokat csinálni. Ami jó, bár én személy szerint nem szeretek kutyás strandra járni, mert mindenkinek más a fogalma arról, hogy ott mi kéne történjen.

Nekem a saját deszkám mellett 5 plusz deszkám van. 6 deszkával megyünk egy túrára. Általában az 6 kutyát is jelent. Mindig olyan helyekről indulunk, ami nem annyira kiépített, nem zavarunk másokat. Hivatalos helyekre nem tudunk odamenni, ez nagyban nehezíti a dolgot. De a SUPnál pont az a jó, hogy gyakorlatilag, ha találsz 1 méter részt, ahol le lehet menni a vízhez, az már elég. A Kis-Dunát szeretem és személyes tapasztalatom az, hogy folyón sokkal jobb menni, mint tavon. Sokkal szebb a táj, van árnyék, változatosabb. Be lehet evezni kis öblökbe, ahova amúgy nem tud senki odamenni. Általában 2-3 órásak a túrák, ritkán van csak egy napos túra.

Tavon akkor szeretek menni, amikor olyan meleg van, hogy muszáj fürdeni. Fürdés szempontjából azt gondolom, hogy a Velencei tó, Balaton, jobb, mint a folyók. Nekem apukámék Szigetszentmiklóson laknak, ott szoktam sokat evezni. Ott több ilyen hely is van, ahonnan lehet indulni.

Vannak kutyás strandok is, de azért, hogy elinduljunk, nem fogunk egy belépőt pluszban kifizetni.

Milyen SUP kutyás program lehetőségek vannak?

Saját deszkával nyilván bárki evezhet a kutyájával. Lehet bérelni is deszkát sok helyen, itt előre egyeztetni kell, hogy engedik-e a kutyát vinni. Kicsi kutyákat könnyebben fogadnak, a nagyobbakat már nem biztos, hogy engedik, féltik a deszkákat, ami érthető.

Van több társaság is, aki szervez túrákat. Itt is eltérő, hogy ki enged a kutyát vinni, ezt előre le kell egyeztetni. Vannak olyan túravezetők, akiknek van kutyájuk és kutyabarátok. Az a tapasztalat, hogy ők is korlátozzák, hogy max. 1-2 deszkával lehet menni kutyával.

Én kifejezetten kutyás túrákat szervezek, oktatói segítséget biztosítva a kutya deszkára szoktatásához, illetve figyelek, hogy a pancsolásnál se legyen gond a kutyák között. Én is ki szoktam kötni, hogy azért iskolázott, jólnevelt kutyával jöjjenek, ami szerintem egyébként is alap, ha van kutyád. Mivel sok gazdi jár egyéb programokra, képzésekre hozzám, a törzsközönséget ők alkotják és nagyon jó a csapat. Sokan, akik velem eveztek először, már saját deszkát vettek és utána azzal csatlakoznak a túrákhoz. Ezt mindig jó érzés látni, terjed a SUP-láz.

Mennyire látod, hogy növekszik a kutyás sup túrákra az igény? Ugyanolyan mértékben nő, mint a SUP-ozók köre?

Arányaiban szerintem ugyanúgy nő a kutyával evezők száma, igen, de nem feltétlenül kutyás túrákra jár minden kutyás. Magyarország nagyon kutyás ország, nagyon sok kutya van. Nem tudom a pontos statisztikákat, de szerintem az egyik legkutyásabb ország vagyunk a világon. Szerintem a SUP is, ahogy most érzem, kicsit olyan kezd lenni, mint a bicikli. Hogy kb. mindenkinek lesz előbb, utóbb valamilyen deszkája. Vagy majdnem mindenkinek. Van, aki nyilván komolyabb szinten űzi, van, aki arra használja, hogy a gyerekek ugrálnak róla a Balatonba. A SUP gyerekkel is, kutyával is, anélkül is, jógára is jó. Annyira univerzális maga a sport, hogy szerintem ez nagyon sok mindenkit behúz. Én is azt szeretem benne, hogy teljesen kötetlen.

Amióta túrát vezetek, sajnos kevesebbet megyek csak a saját örömömre evezni. Tavaly kint voltunk Ausztriában, elképesztő szép helyeken eveztünk. Ezt nagyon szeretem benne, hogy az ember felkapja, odamegy, felpattintja és már megy is. Közel vagy a természethez, szinte egybeolvadsz vele. Tavaly hódot láttunk Szigetszentmiklóson többször, velünk úszott egy ideig. Nagyon nagy élmény látni a kiskacsákat, és egyéb állatokat, növényeket, nagyon kikapcsol. Az erdőben vagyok még nagyon sokat. Nekem a természet közelsége nagyon fontos, kell a belső egyensúlyhoz, nyugalomhoz.

Kutya nélkül is szoktál evezni?

Nem. Csak a Balaton átevezésen. Gyakorlatilag soha nem megyek kutya nélkül. Nekem az egészben az a pláne, hogy együtt megyünk. Nekem ez kifejezetten kutyás sport. Ha nem lenne kutyám, biztos, hogy mennék kutya nélkül is, de olyan nem nagyon lesz, hogy nem lesz kutyám. Most például a következő kutya kiválasztásnál már szempont, hogy a deszkán még kényelmesen elférjen.

Mi lenne az a három szó, amivel a SUP iránti lelkesedésedet, szenvedélyedet jellemeznéd?

Biztos, hogy a természetközelség az egyik. Egyfajta chill vagy nyugalomérzés, belső béke. És talán a szabadság. Itt egy naplemente, ott egy fürdős evezés. Én nem annyira sportból nyomom, nekem inkább ez a kikapcsolódás, pihenés, béke. Ezek az irányok.

Hol eveztek legszívesebben a kutyával?

Neki kb. tök mindegy. Kis Dunát nagyon szeretem, szoktunk még Velencére is járni és a Dunakanyarba. Most nemrég megnéztem Neszmélyt, az sem volt rossz, de kicsit azért messze van.

Az osztrák kis tavakat is szeretem.  Az biztos, hogy jövőben cél külföldi helyszíneket megnézni. Tengerre abszolút nem vágyom vele. Inkább a szép kis tavak, folyók.

Idénre milyen programokkal készülsz?

A jelenlegi helyzetben ez picit izgalmasabb. (az interjú a covid-19 miatt korlátozások idején készült- a szerk.) Alapvetően tavasszal inkább még tréningezni szoktunk. Tavasz és az ősz a fő tréningezős időszak, amikor még nincs túl meleg, nincs túl hideg. A kutya és a gazdi is komfortosan van szabadban. Nyáron szoktam evezéseket tartani. Sokan igénylik ezeket a csoportos evezéseket és akkor általában az szokott lenni, hogy hétköznap van egy naplementés túra, hétvégén pedig egy napközbeni pancsolósabb, illetve szintén naplementés valamelyik nap.

Változó, volt olyan programunk is, ahol strandolással egybekötött evezés volt. Szoktam vízi játékokat is szervezni. Próbáltunk már olyan játékot, hogy párban kell lenni és a másik kutyájának dobod a falatot, aki a deszkáján ül. Az ér pontot, amit elkap. Ügyesen kell dobni és a kutyával is jól kell kommunikálni, hogy az esetleg rossz helyre eső falatokért már ne vetődjön. Sokat nevetünk, én ezeket a játékokat nagyon szeretem.

Az idei program sok mindentől függ, most online is képzek kutyákat, csinálok tanfolyamokat, kirándulásokat. Igazából annyi program van, hogy emiatt nehéz beilleszteni, de kb. ez a heti 2-3 túra elvileg menni fog idén is.

Az érdeklődők hol találják meg a programjaidat?

Programok Hatlábon oldalon szokott megjelenni. Főként jól nevelt kutyáknak és gazdiknak szervezem a programokat. Nem is nagyon akarok azzal a réteggel foglalkozni, aki nem veszi a fáradtságot, hogy a kutyának alap dolgokat megtanítson. A többi gazdát sem szeretném kellemetlenségnek kitenni, azért mert valakinek a kutyája kezelhetetlen. Ha valaki már tesz ebbe energiát, de nehezebb eset kutyája van, akkor maximálisan segítek neki mindenben. De amikor valaki nem is neveli a kutyát, az nem az én célcsoportom.

Minél több különleges élményt élsz meg a kutyával, annál inkább elmélyül a kapcsolat. Nagyon hiszek abban, hogy érdemes egy kutyának minél több mindent megtanítani és minél több élményt együtt megélni, ez nagyon jó pluszt ad a kutya-gazda kapcsolatnak. És a SUP ehhez abszolút hozzá tesz.

Milyen korosztály jár hozzád sup kutyás programokra?

Vegyes, simán vannak még 60 felettiek is olykor, de a többség talán 30-40 év közötti. Van, aki egész családdal jön és akkor több deszkán vannak.

Van szükségük segítségre az evezés kapcsán?

Mivel eleve is oktatok a kutyakiképzésben, nagyon magyarázós vagyok. Mindig elmondok mindent előre, nagyon figyelek, soha senkit nem hagyunk hátra. Nagyon sokat kenuztunk gyerekkoromban, az ott tanultak itt is jól jönnek. A kezdőkre, az óvatosabbakra még inkább figyelek.

Van néhány alapinformáció, amit könnyen el lehet mondani, utána az ember nyilván alakítja a saját ízlése szerint. Nekünk a kutya miatt, azért ez eggyel izgalmasabb. de sokan sokkal ijesztőbbnek gondolják ezt, mint amilyen. Azt hiszik, hogy attól, hogy felfújható, attól nagyon nehéz rajta állni. Van, aki nagyon remegő lábbal áll fel. Szoktam javasolni, hogy időnkét a lábukat mozgassák át, mert aki nagyon „kapaszkodik lábbal”, annak begörcsöl. Figyelek a csoportomra, minden tekintetben.

Sok embernek ad egy biztonságot, hogy másokkal együtt evez. Útvonal van, beszélgetünk. Sokan már saját deszkával jönnek. Egy vízi mentő képzést elvégeztem egy túravezetői képzés keretein belül. Eléggé megküzdöttem érte, erre nagyon büszke vagyok és ad egy plusz biztonságot itt is.

Nóra, köszönöm a beszélgetést!